FAQ Színház: Alkésztisz

Nap mint nap lemondunk magunkról. Áldozatot hozunk, és fogadjuk mások áldozatait. Ez szép. A szeretet – talán – ilyen, mi mindenesetre elvárjuk, hogy ilyen legyen. Nem kívánunk valamit mindazért, amit nyújtunk magunkból? Nem lessük folyamatosan önzetlenségünk ellenértékét? Hisz az életünkből csak egy van. És egy: az nem sok.

Alkésztisz feláldozza magát, hogy a férje, Admétosz továbbélhessen. Senki más nem hajlandó az életét adni a királyért, de ő nem kíván a férje nélkül élni, ezért vállalja a lélek-csereakciót. Admétosz mindezért cserébe sírig tartó nőtlenséget fogad – eltemeti a feleségét, ezután azonban képtelen belépni az üres palotába. Héraklész végül visszahozza a királynőt az Alvilágból, és a házaspár élhet tovább, közösen, mintha mi se történt volna.

De ki kapott vissza, és mit?

Ez az élet: az az élet?

Ez a nő: az a nő?

És a Sors kérlelhetetlensége?

Euripidész drámájában az értékek kioltják, az ellentétek bekebelezik egymást. A hála egyúttal büntetés is. A halandók roskadoznak az istenek jóindulata alatt, a magasztos eszmék mögött minden zavaros és nevetséges, a társas élet börleszkje feloldhatatlan jellemhibáinkra világít rá, amik végül mégis elnyerik sosem-várt jutalmukat. És mi csak pislogunk: ezt érdemeljük?

Ezt?

Ezt?

Ezt?

***

GALÉRIA

VIDEÓ